Párkapcsolati harcok helyett – avagy miből ért a férfi

posted in: Párkapcsolat | 0

A párkapcsolat nem háború. A párkapcsolati harcok nem megnyerhetők…

Titkos-tanacsok-noknek-noi-parkapcsolati-kommunikacio-2Ma valahogy egy sarkaiból és főleg lelkéből kifordult világban élünk. Egyre kevesebbeknek adatik meg, hogy megtalálják párkapcsolatuk békéjét és benne nőiességüket és férfiasságukat. Valahogy a párkapcsolatok az első nagy lendület után egyre gyorsabban jutnak el a lakótársi viszonyhoz, amelyet gyakran már csak a közös gyerek, a megoszthatatlan ingatlankérdés és a válástól való félelem tart egybe ideig-óráig. Naponta beszélgetek hölgyekkel, akik kétségbeesve keresik a kiutat abból a szorult helyzetből, ahol a veszekedések és a hideg ágy jelzi, hogy egy párkapcsolatnak csúfolt gazdasági közösségben élnek, de észrevétlenül egyre mélyül és mélyül köztük a szakadék. Mindenki egyre jobban érzi, hogy ebben a kapcsolatban csak akkor van esélye elérni valamit, ha harcol a jogaiért, ha harcol azokért a dolgokért, amelyeket szeretne a másiktól…

“Egy háború után csak a fegyverek csendesülnek el, de a lélek sohasem…”

A megnyert csaták csak egyre nagyobb dühöt vált ki a győztesből, mert azt érzi, hogy minden apró dologért még erőteljesebben kell fellépni a párkapcsolatában és semmi nem érkezik természetesen, szeretetből, kedvességből felé. Érzi, hiába nyerte meg, érte el, harcolta ki azt, amit szeretett volna, az nem egy igazi párkapcsolati állapot. A párkapcsolati harcok csak egyre messzebb visznek a másiktól, hiába az a céljuk, hogy normalizálódjon a másik fél magatartása. Az így megnyert helyzetek nem szívből jöttek, nem figyelmességből, nem kedvességből. A győztes nyert, de nem azt nyerte meg, amit igazán szeretett volna, hiszen mindenki igazából egy társat keres a másikban és nem győzni akar valaki felett… Már hogy a normálisabbja természetesen… De akkor sem megy, akkor sem rendeződik semmi ha minden nap megnyerjük a párkapcsolati harcokat és csak egyre keményebb eszközökkel lehet megnyerni, kivívni egy újabb csatát, egy újabb eredményt és egyre gyakrabban merül fel a győztesben a kérdés:

  • Van-e értelme megnyerni bármit is egy párkapcsolatban…?

  • Szabad-e csatázni a boldogságért egy párkapcsolatban…? 

  • Meg lehet-e nyerni a szeretetet egy párkapcsolatban?

Belefárad, beletörődik, elhatárolódik ebben a harcban mindenki és szép lassan lélekben kifordul ebből a lelki közösségből mindenki…

“Az univerzum nem tűri a vákuumot…” – szól a törvény és ez igaz nem csak a kvantumfizikára, hanem a párkapcsolatokra is. És ahol vákuum van, ott előbb-utóbb beszippant egy harmadikat, negyediket az a vákuum… És onnan nincs visszaút.

Az elvesztett csatákat átélők is egyre messzebb kerülnek a párjuktól nem csak a győztesek. Megaláztatás, frusztráció, a női vagy férfi minőség megélésének reménytelensége, önértékelési válság, kétségbeesés taszítja őket egyre mélyebbre. A lenyelt mondatok, melyeket csak azért nem mond ki a vesztes fél, hogy ne folytatódjon tovább a háború mind-mind ottmaradnak a lelkében és mint a méreg, lassan-lassan megmérgezik, megölik, elszívják az erejét és végül kihuny a fény a szemükben. Feladják, már nem szólnak semmiért és megtört rabszolgaként élik életüket… és persze jó, ha nem kötnek ki az onkológián. Természetesein itt is létrejön a vákuum és egyetlen kedves szóért, egyetlen mosolyért eladnák a lelküket… És el is adják, abban a pillanatban, ahogy ez valahonnan – akár csak amolyan flörtölő, minden komolyságot nélkülöző tekintetből kiolvasható… és innen sincs vissza út. Belemenekülnek a fájdalmakat csillapító, de lelkiismeretet feldúló, zavart, bizonytalanságot és kilátástalanságot fokozó kapcsolatba – aminek ilyenkor nem sok jó vége lesz, mert a nem is tudják igazán megvizsgálni tiszta tudattal azt az új kapcsolatot, amibe belemenekülnek. Kapaszkodnak és remélnek, mint fuldokló a törött evezőbe és mivel nem merik elengedni a “gyógyírt” észre sem veszik, hogy sem a süllyedő hajó, sem a törött evező nem biztosítja a túlélést.

De akkor hogyan lehet túlélni egy ilyen hajótörést…? – kérdezed tőlem.

Párkapcsolati harcok nélkül

Huszonöt évet töltöttem tengeren. Sok-sok hajót és hajóst ismertem meg ezen idő alatt. Egyetlen egyet nem ismerek, aki a hajótörésre készült volna. Egyetlen egyet nem ismerek, aki éveket vagy akár heteket töltött volna azzal, hogy azt tervezze, hogyan kell egy süllyedő hajót megmenteni. Miért…? Mert legtöbbször ezt már nem lehet. Lehet toldozni-foldozni a szakadt vitorlát, lehet tákolni valamit a törött árbócon, be lehet tömködni a lukakat, de ez kb. addig tart ki – ha kitart – míg nem jön egy hajó, aki megment. Megmenti az életem, de minden, ami a hajón volt odavész. A hajó, a rakomány, tán a velem utazók is, és a süllyedő hajóval sírba száll az a lélek is, aki valaha büszke kapitánya volt annak a hajónak. Egy hajótörés után hiába élsz túl, évek telnek mire újra úgy tudsz állni egy másik hajó fedélzetén, hogy gyönyörködve nézed a tengert, hálás vagy szélnek, hogy repít és szeretettel simítja végig a kezed a fedélzet kopott deszkáit és nem azt nézed, hogy szálkás-e, hanem azt a csodát látod, hogy általa utazhatsz az élet tengerén át…

Azok a hajósok, akiket én ismerek mind az útra készültek és nem a hajótörésre. Mindig azt nézték, hogy hogyan legyen jobb és szebb az a hajó, mely a lelküket jelentette. Javítgatták, ápolták, festegették, csiszolták a részeit. Kicserélték az elkopott dolgokat és fejlesztették tudásukat, hogyha jő a vihar, tudatosan vezethessék át hajójukat az orkánokon. Igen… Mondhatod, hogy ők is a hajótörésre készültek, hiszen azért tettek mindent, hogy ez ne következzen be. Igen… Ha innen nézed, akkor így igaz, de másként, mint a fentebbi esetben. Ők nem várták el a hajótól, hogy az jó legyen és állja ki a vihart és nem arra készültek, hogyha mégis megreccsen a hajó gerince, hogyan éljenek túl vagy hogy javítsanak viharban. Ők nem hittek az “igazi hajóban”, akinek olyannak kell lennie, mint a nagykönyvben. Ők ilyen hajót építettek nap, mint nap azokkal a kis munkákkal, amit belefektettek abba, hogy az a hajó “igazivá váljon”. Ők arra készültek, hogy a lehető legjobbá tegyék önmagukat, hogy figyelmük, erejük és gondoskodásuk a legtökéletesebb hajóvá tegye életük járművét.

És te…? Te melyik hajós vagy…?

Nyugi… Nem akarok észt osztani… Nekem hosszú idő volt, míg megláttam, hogy rossz hajós vagyok. Csapnivaló, beképzelt, buta és öntelt hajós. Nem egy hajót sikerült elsüllyesztenem így és velük együtt mindig sírba szállt a lelkem egy darabja is. Ma már tudom, hogy nem a legjobb hajót kell akarni. Nem arra kell törekedni, hogy a legjobb hajót birtokold. Nem… Ma arra törekszem, hogy mindenen ott legyen a szemem, minden apró hibát kijavítsak, mert tudom, hogy a süllyedő hajóról legtöbbször, csak menekül mindenki és a káoszban már nincs legénység… Nincs menekvés…

Mára jó kapitány lettem és ezt a hajót már nem játszom el. Nem más hajókat nézek, hogy milyen a vitorlájuk, milyen a festésük, a sebességük, vagy mikor építették őket. Nem érdekel, hogy aranyberakással csillognak-e a napfényben. Megérettem, hogy ami igazán fontos, az a tenger… az utazás az életen át, mely végül mindenkinek nyugaton érvéget. Ehhez az utazáshoz kell egy hajó és ez a hajó a párkapcsolat. Kicsi, nagy, új, régi…? Nem számít. Erőssé tettem, mert mert mindent kijavítottam rajra és magamon, vagy nem? Ez az egyetlen kérdés…

És te…? Te javítgatod a hajódat, vagy harcolsz a legénységgel és elvárod, hogy a hajó tegye a dolgát…?

 

női kommunikáció

 

A párkapcsolat a te hajód

Állj meg kicsit és nézd meg a hajód! Légy jó kapitány és centiről centire vizsgáld meg és ne kezdj el okoskodni, hogy de ő így, meg úgy… Bár ha akarod, megteheted, semmi baj.

Büszkén siklik a vízen? – az jó. A jó hajós ilyenkor könnyedén és élvezettel rendezgeti a köteleket, ellenőrzi a csigákat és erősíti meg a vitorla legkisebb felfesléseit. Az ostoba hajós azt hiszi, hogy az ő hajója mindent kibír és soha nem jő vihar. Aki így hitte, az mind elsüllyedt…

Kicsit kopottas, itt ott már néha elpattan egy kötél, szorulnak a csigák, rojtolódik a vitorla? – utolsó esély. Ha most oldalba kap egy vihar véged. Elszakadnak a főtartó kötelek, a vitorlád csapkodva veri szét a fedélzetet, vagy szétszakad. A hajó innen már csak tehetetlenül hánykolódik a hullámok között és hogy megéri-e a holnapot, az csak azon múlik, elcsendesítik az istenek a szelet, vagy megtelik minden vízzel és elsüllyedsz.

Már süllyedsz…? Hát… Akár túléled, akár nem, most éppen az istenek, az univerzum, a karmád vagy az egod tanít téged. Használd fel. Egyszer egy szerzetes azt mondta nekem, mikor a már megoldhatatlan problémáimra kerestem nála a választ: “Csinálj belőle gyakorlatot…!” Igen. Használd fel a párkapcsolatod süllyedését arra, hogy megnézd, mit rontottál el? Van, hogy rossz hajóra szállunk. Ez tény… De ha nem értünk a hajókhoz, honnan tudhatjuk melyik korhadt és melyik visz jó széllel és melyik állja a viharokat. Hidd el. A párkapcsolat olyan mint a hajózás… Érdemes róla tanulni, míg nincs baj. Vagy olyan kapitány voltál mint én…? Akkor légy őszinte, nézz szembe a régi önmagaddal és tanuld meg valahol, mit csináltál rosszul.

Az egyik leggyakoribb párkapcsolati hiba

Amit az egyéni konzultációkon leggyakrabban látok, az a párkapcsolati kommunikáció. Itt csúszik félre minden a legtöbbször. Szinte sohasem azon áll a harc, ami az igazi kérdés lenne. Mindig mindenki győzni akar és aztán mindenki vesztessé válik. A nők nem ismerik az érzelmek nyelvét amivel mi férfiak bármire rábírhatóak vagyunk, így aztán nekünk eszünk águnkban sincs megtanulni bármit abból, amit egy nő akar. És már süllyedünk is… Pedig olyan egyszerű…

női kommunikáció

 

Ha érdekel, hogyan tudod jobbá tenni a hajódat és szeretnél megtanulni titkos fogásokat, gyere el a

Hogyan szelídítsünk férfit – 2 napos workhop-ra!

Kattints a linkre!

Két nap és megváltoztathatod azt, ahogy a férfiak hozzád állnak! 

Minden sorát szeretettel írva:

Dora Gyula

 

Megtisztelsz, ha tetszett, és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek.

Nekem is fontos, hogy tudjam, tetszett-e neked. Megköszönöm, ha jelzed felém azzal a kis tetszik gombbal.

Ha szeretnél az ismerőseid között tudni, jelölj be nyugodtan, vagy használd azt a béna elnevezésű “Követem” gombot.

Legyen szép a napod!

 

Érdekelnek a legújabb tanácsok. Szeretném megkapni őket.

 

 
 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.