A párkapcsolati függés láncai

A párkapcsolati függés láncai

Hasonló írások erről: Párkapcsolat | 4

Azoknak, akik nem merik látni párkapcsolati függésük láncait…

A párkapcsolati függés hétköznapjai

Úgy látszik, az élet mostanában azokat a hölgyeket hozza el egyéni konzultációra, akik egy olyan kapcsolatban élnek, amely a párkapcsolati függés láncaiba van verve. Nők érkeznek naponta, akik körmük szakadtáig védelmezik maguk előtt azt a kapcsolatot, amely már régen nem szól sem szeretetről, sem megbecsülésről, sem kölcsönös tiszteletről, sem egymás segítéséről. A párkapcsolati függés egy olyan méreg, egy olyan hazugság, amelyre évente nők ezrei, tízezrei mennek rá szó szerint. És mi a vége? A vége mindig az, hogy lecserélik őket az első adandó alkalommal és jön a kényszerű kiábrándulás. „Nem is szeretett… brühü-brühü…” Aztán pedig jön az összeomlás, az önérték vesztés, a megalázottság mélye, majd menekülés a következő patkányhoz. Ezek a nők saját leértékelése által adják a láncaik végét valakik kezébe annak reményében, hogy hátha ezért cserébe leveszik azt róluk… De nem… Ők ugyan innen folytatják… A mai eset 4. percétől:

  • Azt mondd meg, hogy miért nem hagyod ott a fenébe? Miért jó ez a helyzet neked? 
  • Hát igen-igen… Lehet, hogy nem szeret annyira mint rég, és megaláz, és kihasznál, és nem törődik velem és néha-néha, de csak éppen hogy, néha kapok egy füleskét, ha felbosszantom azzal, hogy felhozom a szeretőjét, de biztosan lehetne valamit másként csinálnom, hogy ne így viselkedjen velem, mert szeretem…
  • Miiiiii? Micsoda? – kérdezem szándékosan kihangsúlyozva a megdöbbenésemet és a dühömet. Te hallod mit beszélsz asszony? Téged néha elvernek, mert felbosszantod, ha felhozod a szeretőjét és még te akarsz tenni érte valamit…?
  • Biztos meg tudom valahogy változtatni…
  • OK… Azt mondod szereted… Ha most megjelenne valaki, aki kedves, előzékeny, figyelmes és anyagilag úgy állna hozzád, mint a mostani „párod”, akkor mit tennél?
  • … néma csend. Aztán könnyek, aztán zokogás, aztán megint vehetek egy pólót, mert az összes szemfesték a vállamon kenődik szét a könnyekkel együtt.
  • Jó… Azt mondod szereted… Mit tennél, ha halott lenne, mire hazaérsz?
  • Nem tudom. Végem lenne. Nem tudnám megoldani az életemet nélküle.
  • Te nem szereted kincsem… Te függő vagy. Ez a párkapcsolati függés.

Három óra küzdelem következik, amiben minden sarkából kifordítom a világot és már nincs hová nézni, csak abba a tükörbe, ahol egy végletekig tönkretett nő hazudja magának a „kapcsolatot”, ami mélyebben van, mint az ültetvényes rabszolgatartás, de nem. „Ezt a kapcsolatot biztosan meg lehet javítani…”


Most szólok, hogy NEM LEHET!


A párkapcsolati függés alapjai

Sajnálom… Ez most fájni fog, de az életmentő műtét mindig fájdalmas. Párkapcsolati függésbe MINDIG a gyengék kerülnek, függetlenül attól, hogy volt-e az elején szerelem, vagy nem. Mindegy erről mit gondolsz, mit mondasz, mit szeretnél hozzátenni és megmagyarázni! Mindegy, hogy te csak a gyerekek miatt, a kapcsolat miatt, vagy ő miatta „áldozod-e fel magad.” Eddig mindenkinek, aki eljött konzultálni, meg volt a saját önfeláldozó meséje, ami miatt szerinte „nincs más út”. Ők azok akik csak állnak, és azt mondogatják: „Az nem olyan könnyű…” Értem. Tudom. Ebben akarok most segíteni…

A párkapcsolati függés megszüntetése

Nézd… Vannak emberek, akik bajban vannak. Drogosok, alkoholisták. Nekik sokszor szerveznek csoportokat, ahol segít a csoport ereje és van valaki, aki a tapasztalatával tud segíteni. Ezekben a csoportokban elkezdik támogatni az embereket abban, hogy kifejlesszék magukban azt az erőt, ami jelenleg nincs bennük, de nélkülözhetetlen azért, hogy lépni tudjanak. Tudnod kell, hogy igazából, amíg ők maguktól nem állnak fel és nem jelentik ki, hogy „Drogfüggő vagyok és nem bírok vele.”, vagy „Alkoholista vagyok és nem tudok élni a pia nélkül.”, addig nem lehet nekik segíteni.


Ahogy neked sem…


Amíg valaki azt mondja: „Azért jöttem, mert néha a család szerint kicsit sokat szívok és áll otthon a balhé.”, vagy „Azért jöttem el, mert az asszony balhézik, ha kicsit jól sikerül a haverokkal az este.”. Nem. Amíg ezt mondja valaki, addig NEM lehet rajta segíteni. Hetek… Hónapok… Évek mire átszakad a gát, és mindent elmos a felvállalás katarzisa: „Függő vagyok. Nem érek semmit. Gyenge vagyok, és nem tudom uralni ezt a helyzetet. Rá fog menni az életem, a családom, a munkám, a vagyonom…” – és félórás zokogás következik.

zen, tudatosság, elvonulás

Szeretettel, de Neked írom ezt a cikket… Mert te a párkapcsolati függés poklában élsz és azt akarod látni, hogy nem az! Amíg nem nézel a tükörbe és nem látod, hogy a párkapcsolati függés drogja szétette a szemed fényét, szétmarta az arcodat, mint a sav és nem látod, hogy a lelked az őrült szellemek világába tart, addig nem lehet rajtad segíteni.


Az első lépés az, hogy ismerd el:

Én párkapcsolati függésben élek.


Ennyi… Mondd ki szépen. Először csak magadban, aztán úgy, hogy ne hallja senki. Aztán hangosan, aztán ordíts! Ha ez megvan, akkor megtetted a szabadság felé az első lépést. Ez az, ami a legnehezebb, mert egészen idáig egyedül vagy a párkapcsolati függés problémájával. Ha nem mondod ki, nem indul el semmi. Ha nem mondod ki, örökre egyedül maradsz és ez a helyzet megöl. Ebben senki nem tud neked segíteni, mert nincs veled senki. Se én, sem a pszichológus, sem a sámánok, sem az angyalok, mert egyedül vagy önmagaddal. Ha ezt kimondtad, akkor ezer út van, ahol segíteni tudnak. Ha kimondod, felvállalod és bekopogtatsz egy ajtón, akkor ott meg tudják fogni a kezed, és tudnak segíteni, hogy elvágd a párkapcsolati függés láncait. Ha nem… Szerencsés esetben marad minden úgy, ahogy most van. Ha nincs szerencséd – általában nincs – akkor a helyzet romlani fog…

A párkapcsolati függés láncai

Nézd… Sajnos egy olyan láncra vagy verve, amelynek a láncszemeit te kovácsoltad. Minden egyes meghunyászkodással, minden egyes nyeléssel, minden egyes „hátha megváltozik”-kal. Ez az, amivel nap, mint nap valami olyat adtál a másik kezébe, ami azt üzente neki, hogy rajtad át lehet gázolni, téged nem kell figyelembe venni, veled bármit meg lehet tenni. Akiben hajlam van arra, hogy másokat elnyomjon, az maga is gyenge, és ha talál valakit, akin élősködhet, azzal „bizonyíthatja” magának, hogy benne igenis van erő. Valószínűleg a te párod ilyen. Te egy olyan valakitől függesz, aki gyenge. Akitől te félsz, az valószínűleg belül nagyon kevés… És te ettől az embertől tartasz és élsz vele párkapcsolati függésben…

A párkapcsolati függés valós és vélt okai

Ha mélyen a lelkedbe nézel, mit látsz? Igazából mitől félsz? Be kell vallanod magadnak, mert ha nincs meg az igazi ok, akkor nincs mit megoldani. „Annak a kapitánynak, aki nem tudja melyik kikötőbe tart a hajója, minden szél rossz irányból fúj…” Ez az ok lehet valós, de lehet, hogy csak te hiszed azt, hogy valós.

  • Lehet valós ok, hogy félsz attól, hogy anyagilag nincs biztosítva a holnapod. Lehet, hogy nem látod, miként válhatsz önállóvá. Ez már fél siker! Láthatod, hogy min kell dolgoznod, miben kell segítséget kérned. Lehet, hogy nem kell azonnal rávágnod az ajtót a másikra. Állj neki szép csendesen és kezd el építeni a saját világod.
  • Valós ok lehet, hogy nincs hová menned. Ez is anyagi kérdés. Hidd el, ha a fenti önmegvalósításnak nekifogsz, meg tudod majd oldani a lakáskérdésedet is, ahogy milliók is megoldják. Menni fog, csak kezdd el!
  • Valós ok lehet a gyerek. „Kell az apa a gyereknek…” Nos… Ez nehéz kérdés. Sok vizsgálat igazolta, hogy az anya lelki stabilitás jobban meghatározza a gyerekek lélekfejlődését, mint a konkrétan velük töltött idő. Ha te tönkreteszed magad a gyerek miatt, és nem leszel egészséges nő, nagy valószínűséggel egy ilyen mérgező kapcsolatban a gyerek többet sérül majd, mintha egy külön környezetben találkozna az apjával.
  • Valós oknak vélheted, hogy nem kellesz már ennyi idősen senkinek. Erről nagyon nehéz lehet meggyőzni téged, de tényleg látom, hogy van út 50 felett is a boldogság felé. Igen, kell tenni érte, de van út. Tedd fel a kérdést! Akarsz igazán boldog lenni? Ha „igen” a válasz, akkor egy biztos. A mostani kapcsolatban biztosan nem leszel az. A következőben viszont lehetséges. Biztos bukás, kontra lehet hogy sikerül? Melyiket választod?
  • Valós oknak vélheted, hogy nem vagy szép és nem kellesz már senkinek. Hmmm… Gondolod, hogy ha senkinek nem kellesz, neki majd fogsz? Dehogy… Neki biztos nem. De tudod… Az univerzum néha hihetetlen csodákra képes. Nem akarok neked spiri maszlagokat mondani, hogy „be kell vonzani” meg azt, hogy „csak hinni kell”. De ha azt hiszed, hogy csúnya vagy és nem kellesz senkinek, ismét itt a cél. Szépítsd magad! Kezdd el most!

A párkapcsolati függés egyetlen oka

Sok-sok okot hallgattam végig a párkapcsolati függés „magyarázataként” a fentieken kívül is. Tudod… Az egyetlen igazi ok az, hogy félsz valamitől a fejedben. Valamitől, amitől mások nem. Tudom… „Nekik könnyű és nem olyan egyszerű ez…” Nem. Nem bizony. De belenyomorodni egy ilyen kapcsolati függésbe és egy életre élve eltemetve lenni, az sem könnyű. Mennyit ér az életed? Van egy 2500 éves alapelv:


„Minden elmúlik egyszer…”


Ezt nem úgy kell értelmezned, hogy a te problémád majd elmúlik egyszer, és minden csodás lesz azzal a valakivel, akivel most „élsz”. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a te életed fog elmúlni egyszer. Hogy veled együtt múlik-e el a problémád, vagy megszünteted, mielőtt itt hagyod ezt a világot, ez az igazán nagy spirituális kérdés.

zen, tudatosság, elvonulás

A párkapcsolati függés egyetlen megoldása

Le kell ülnöd. Le kell ülnöd és fel kell tenned a kérdést minden spiri maszlag nélkül komolyan: Mennyit ér az életed? Mennyit érnek az eltékozolt évek? Mennyit ér egyetlen napod? Tényleg mit tennél, ha holnap kiadnák az utad, vagy egyedül maradnál? – merthogy valamit akkor is kéne tenned! Le kell ülnöd és végig kell gondolnod az életed hátra lévő részének kilátásait. Meg kell vizsgálnod, mit bírsz meglépni és mihez kell segítség, mert erőt kell gyűjtened!

Az egyetlen dolog, ami segít rajtad, az a belső erő, ami mindenkiben ott szunnyad a hitetlenség és a félelem mázsás kövei alatt. Meg kell tapasztalnod, hogy van erőd azáltal, hogy összegyűjtöd és feléleszted azt! Hogyan? Két módon.

Az erő útjai

  • Van, akinek egy nagy hatalmas lökés elég. Valahol, valamilyen módon kell szerezned egy olyan intenzív energiatöltés, ami felszakítja a fájdalmak és a reménytelenség ajtaját és elsöpri a félelmeidet. Mint a menekülő vad, aki egyszer csak szembefordul az üldözőivel, mert felismeri: nincs hová menekülnie. Egy ilyen lehetőség a Négy napos elvonulás önmagadért, ahol megmutatom neked a jelenlét erejét. Megmutatom neked, hogy erős vagy és a négy nap után haza tudsz menni és azt tudod mondani „ELÉG VOLT! Visszaveszem, ami az enyém! Visszaveszem az életem!”
  • Van, akinek ez apránként megy. Hetek alatt gyűjtögeti az erejét és az apró tapasztalatokból lassan formálódik a megoldás. Egy ilyen lehetőség az Emeld fel a fejed csoport, ahol olyanokkal dolgozol együtt, akik hasonló helyzetben vannak. Elhozod a problémáidat és lassanként minden kérdésre kidolgozzuk a választ, hogy a legjobb pillanatban a legjobbat lépve elvágd azokat a láncokat.

Ha ki mered jelenteni, hogy te is a párkapcsolati függés láncaiba verve éled az életed, akkor tedd meg az első lépést, különben nem segíthetek. Szánd rá magad és gyere el a Négy napos elvonulás önmagadért programra, vagy az Emeld fel a fejed csoport alkalmaira! Sok száz nő életén tudtam már segíteni. Miért ne lehetnél te is köztük?


A holnap megváltozhat, ha megteszed az első lépést…

… de az első lépést neked kell megtenned, mert én nem tudom, hol élsz.

Neked kell megkeresned engem…


zen, tudatosság, elvonulás


Minden sorát szeretettel írva:

Dora Gyula

 

Megtisztelsz, ha tetszett, és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek. Sok munkám van benne…

Nekem is fontos, hogy tudjam, tetszett-e neked. Megköszönöm, ha jelzed felém azzal a kis tetszik gombbal.

Ha szeretnél az ismerőseid között tudni, jelölj be nyugodtan, vagy használd azt a béna elnevezésű “Követem” gombot.

Legyen szép a napod!

 

Érdekelnek a legújabb tanácsok. Szeretném megkapni őket.

 

 

 

 

4 Responses

  1. Szilvi
    | Válasz

    Azért fura, ez az egész.. ennyire egyszerű.. lenne? S fura, hogy milyen sokan élnek ugyanabban, ugyanazokkal a problémákkal…Miért nem tanítják ezt pl. iskolában? Hasznos lenne, bár lehet fiatalabb korban nem értenék dolgokat, csak most, hogy benne vagyunk a mocsárban.. s sülyedünk. Köszönöm az írást..

    • Dora Gyula
      | Válasz

      Ennyire… Tényleg ennyire. Igen. Kb. 2-3 nagy csoportra bontható az összes probléma – bár mindenki speciálisnak hiszi a sajátját.
      Igen… Hasznos lenne fiatalabb korban, de akkor még mindenki TUDJA, hogy ő Tudja… Szóval… Úgysem menne át.

  2. Ágnes
    | Válasz

    Kedves Gyula,

    nagyon örvendek hogy rátalaláltam a TTN oldalra és köszönöm a sok befektetett munkát, amivel segítesz nekünk.
    Öt éve élek élettársi kapcsolatban egy férfival. Megismerkedésünkkor megéreztem egy védelmező, gondoskodó erőt benne, és beleszerettem, nemsokkal utána összeköltöztünk.
    Rövid idő elteltével a hobbija került előtérbe és engem elhanyagolt.
    A hobbija az elektromos kütyük javítása, amire munkája mellett plusz jövedelemforrásként tekint.
    A közös lakás (előtte szüleinknél éltünk) és a saját fizetés teret biztosított a hobbijának.
    A hálószobában berendezett egy nagyobb részt, ahol javíthat, a lakás többi részén kartondobozok és szerszámok vannak. Szabadidejét teljes mértékben hobbijának szenteli, barátokkal ritkán találkozik. Soha nem akar velem beszélgetni, mert az idő alatt is haladhat a javítással.
    Mivel a bevásárlásban nem segített, a főztömet nem szerette, ezért egy éve külön főzünk.
    Mivel maga után az asztalt sem szedi le, ezért az asztalt is ketté osztottuk, és a takarításon kivül (én takarítok) a házimunkát mindenki maga végzi.
    Jó pár alkalommal csináltam azt, hogy nem szerelmeskedtem vele hónapokig, mert azt gondoltam, azért nem tesz semmit a kapcsolatunkért, mert amikor akar, akkor van szex. Ilyenkor vacsorát főzött, romantikáztunk és végül lefeküdtem vele, de a kezemet ettől még nem kérte meg.
    Mindig azt akartam, hogy időt szánjon rám, beszéljen velem, közös céljaink legyenek.
    Az öt év alatt voltam mellette harcos, lábtörlő, de ami a legszomorubb, hogy férfi lett belőlem.
    Sokat veszekedünk és verekedünk is. A verekedések úgy kezdődnek, hogy én (mivel akkora feszültség van bennem) valamilyen szerszámba vagy kütyübe belerugok, mérgesen odébb tolom.
    Mivel ezt látja, eltol engem a dolgaitól, vagy kitaszít a szobából. Ez nem tetszik és megcsípem a kezét vagy megrugom a lábát, amit ő visszaad vagy leszorítja a kezeimet. Ilyenkor ordítok, átkozodok, a szomszédok is hallják a hangom. A szerszámai neki nagyon fontosak, azt mondta, egy ilyen verekedés után ha valamilyébe kárt teszek, akkor megöl.
    Én ilyent a szüleimtől soha nem láttam és bánt, hogy ilyen mélyre süllyedtem.
    Olyan gyanús volt mindig, de eddig nem tudtam megfogalmazni, pedig a kapcsolat kezdete óta érzem: ő felbosszant, azzal, hogy elhanyagol és a hobbijának él, kezdek kiabálni, harcolni, ekkor ő azt mondhatja, hogy én kell változzak, bűntudatot kelt mert ha nem én vagyok a hibás, akkor ő nem érzi hibásnak magát.
    Ő mélyen belül gyenge, bűntudata van és azzal, hogy engem hibásnak állit be, megnyugtatja magát, hogy vele minden rendbe. A veszekedésekből erőt merít és kiprovokálja azokat. Azt hiszem, én párkapcsolati függésben élek. Szerinted ez az?
    Nála jobbat nem találnék azt hiszem. Amit szeretnék, hogy megváltozzon, vegyen el feleségül, gyerekeket akarjon, és a lakásból ne csináljon javítóműhelyt.
    Mondta, hogy az öt év alatt volt egy időszak amikor el akart venni feleségül, de ma már nem, mert olyan nőt, aki verekszik, kiabál, hibáztat nem akar feleségül venni.
    Mióta az oldaladra rátaláltam, kezdem érteni a férfiakat és megérezni, hogy mi az igazi küldetésem Nőként, Holdként.
    Egy hete béke van, alkalmazom a női kommunikációt és látom, hogy hatásos, mert ő megmozdul.
    Tudom, a hobbijáról nem fog lemondani értem. Nem is kell lemondania, inkább kevesebb időt rászánnia.
    Ha rászánok két-három hónapot, hogy megmérjem őt, ez idő alatt szerelmeskedjek vele, vagy aludjak inkább a kanapén?
    Egy hónapja külön lakást keresek, amiről ő is tud. Mondtam neki, a kapcsolatunknak vége, ha külön költözök, de engem vissza tartani nem akar. A külön költözésen, szakításon régóta gondolkodok, de amint döntök jönnek olyan gondolatok, amik azt sugallják, hogy ő megváltozhat és megbánom ha lemondok róla. Szeretném elvégezni a Női Kommunikáció tanfolyamot. Attól félek, ha elvégzem utána megbánom, hogy szakítottam vele. Olyan jó lenne ha felmentést kapnék tőled, és azt írnád, hogy ezzel a férfival ne foglalkozzak, mert nem érdemes arra, hogy rá pazaroljam önmagam.
    Persze tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű. Okosnak kellene lennem, mert telnek a hónapok, az évek. Sajnálom is szegényt, úgy érzem, meg kell őt mentsem a vesztétől.
    A szeretetem nem tudom, hogy igazi szeretet, vagy féltem magam attól, hogy egyedül maradok és ezért ragaszkodok hozzá.
    Szerinted elköltözzek vagy maradjak és mérjem meg őt? Hogyan tudnám őt megmérni ?
    Ha igazi Nő leszek, ő megváltozik, több időt tölt velem, feleségül vesz? Lehet belőle egy igazi Férfi?
    Válaszodat előre is köszönöm, Isten áldjon.

    Ágnes

    • Dora Gyula
      | Válasz

      Kedves Ági!

      Nehezen mondok bármit is olyankor, ha az illetőt nem láttam és hallottam élőben. Amit leírtál az egy szinte tipikus út a pokolba.
      Hogy elköltözz-e, vagy ne, azt nem tudom megmondani innen. Amit viszont biztosan tudod, hogy szinte mindegy mit fogsz tenni. Amíg nem változol meg, addig ugyan ez lesz akár maradsz, akár viszed a másik kapcsolatodba.

      Az igazi nő, az nagy munka onnan, amiket leírtál. Az “igazi nő” mindig hat egy férfire, de nem tudom, hogy van-e annyi időd, hogy kivárja azt, amíg átalakulsz és olyanná válsz, amikor már te alakítod őt. Ennek ellenére azt hiszem az igazi kérdés az, hogy mikor kezded el a munkát önmagadon.

      Most okosabbat sajnos nem tudok mondani.

      Ölelés

      Gyula

Fontos nekünk a véleményed, írd meg bátran!